|
|
Kirándulásaihoz használja a fapadosetterem.hu foglalási rendszert.
Válasszon alább várost és éttermet!
|
Az elődök
Az évszázadok során folyamatosan bővülő, eredetileg összesen hetven hektár alapterületű komáromi erődrendszert ma már nem csak a Duna, hanem a magyar-szlovák államhatár is kettészeli. A magyarországi részhez tartozik a Monostori Erőd, a Csillag Erőd és az Igmándi Erőd. A szlovák oldalon, az erődrendszer része az Öregvár és az Újvár, a Vág-vonal, a Nádor-vonal és a Vág Hídfő. A Nádor-vonal VI. bástyájában római kőtár, az V.-ben pedig Galéria látogatható.  Anonymus feljegyzései szerint Árpád hűséges kun vitézének, Ketelnek fia, Alaptolma épített először várat a Duna és a Vág folyók találkozásánál. Később, I. István királyunk jóvoltából a település - melyet a vár védel- mezett - az első vármegyék egyikének székhelye lett. Ahogy az évszázadok és az uralkodók követték egymást, a város úgy nyerte el a külön- böző kiváltság- és adomány- leveleket, de a mohácsi csata után hadászati jelentősége is megnőtt.
Komárom ekkor hazánk végvára volt, mivel a török hódoltság és a királyi Magyarország területei itt találkoztak. A vár fontosságára - részben Buda török kézre kerülése miatt - I. Ferdinánd is felfigyelt, és nagyszabású építkezésbe kezdett. Bár a csatáktól zajos évtizedekben többen is követték példáját, és a várat több résszel kibővítették, az 1783-as földrengést követően az erőd szinte teljesen elpusztult. Az egy évvel később elárverezett épület sorsa csak több mint húsz év elteltével fordult jobbra, amikor II. Ferenc látogatást tett Komáromban. Az erőd állapotának felmérése után Marqus Chasteler tábornagy tervei alapján megkezdődött az Új- és az Öregvár újjáépítése és kibővítése. Az 1848/49-es szabadságharcot követően 1850-ben I. Ferenc József osztrák császár utasítására egy merőben új erőd építésébe kezdtek. |
