|
|
Mozaikok és királysírok
Másnap a szemerkélő eső ellenére kíváncsian várjuk a pafosi mozaikok egyedülálló látványát. A Pafosi Archeológiai Parkban több, késő római korból származó villa maradványait járhatjuk körbe. Az épületek falai ugyan már rég nem állnak, a padlózatukat díszítő színes mozaikok azonban még ma is kitűnő állapotban vannak. Az ókorban ez a díszítési forma a legdrágábbak közé tartozott. Jóllehet sokan művészeti alkotásként tekintenek a mozaikokra, az igazság azonban az, hogy ezeket mesteremberek készítették katalógusuk alapján. 
Sétánkat a hajdan volt legnagyobb és leggazdagabb épületben, a Dionüszosz házban kezdjük. Rögtön a bejáratnál egy valódi ritkaságba ütközik a tekintetünk: a Szküllát, a Homérosz Odüsszeiájából ismert szörnyet ábrázoló hellenisztikus kori kép a világ legrégebbi mozaikjainak egyike. Az ácsolt folyosón tovább haladva különböző mítoszok figurái elevenednek meg a színes köveknek köszönhetően, míg az épület másik végében egy, az előzőektől teljesen eltérő mintázatú padlót találunk. A nagy, egybefüggő felületen egymás után következő négyzeteket láthatunk, amelyekbe különböző edények, használati eszközök és geometriai alakzatok képét rakták ki a mesterek. Ezekből a jelekből és a kép közepén látható nyílból egyesek arra következtetnek, hogy ez egy római kori társasjáték táblája lehetett. A rengeteg kép között órákig is el lehet sétálgatni, minden egyes darab külön élményt nyújt, de sajnos az idő egyre rosszabbra fordul, így nemcsak a szabadtéri múzeumot kell elhagynunk, hanem a mai nap összes programját át kell szervezni másnapra. A komor idő így a szállodánkba üldözött minket, ahol a wellness központ kényeztető szolgáltatásaival kárpótoljuk magunkat.  Másnap korán indulunk, és a pafosi Királysírok felé vesszük az irányt. A sziklába vájt sírboltok feltárásakor a régészek olyan gazdagságú leleteket találtak, hogy azt hitték, hogy valamilyen király sírjára bukkantak. Később azonban kiderült, hogy a Kr. e. III. századból származó temetkezési helyeket az idegen, de előkelő ptolemaida népek építették és használták.
Ciprusi utunk utolsó programjaként az eddig megismert történelmi helyeket és eseményeket fűzhetjük időrendi sorrendbe a Time Elevator nevű szimulációs mozi segítségével. A félórás vetítés alatt a kép mozgásával megegyezően több hidraulikus kar mozgatja a nézők székeit, a vizes jeleneteknél a fejünkre spriccelő víz még valóságosabbá varázsolja Ciprus történelmét. Technikai varázslatok ide, jó mulatság oda, ha valaki csak ezt a filmet nézné meg, semmit sem látna a varázslatos Ciprusból. Nem érezné arcán az elbújni nem akaró napot, nem járná át szívét az igaz vendégszeretet, és soha nem úszhatna egy jót Aphrodité éppen csendes hullámok nyaldosta sziklája körül, hogy elnyerje az örök szépséget. |
